February 2010
4 posts
napi tényállás:
Fonetikusan szép az élet.
pétery károly
Otthon van egy emlékszobor. Az áll rajta: Megtört, mert nem hajlott. Nemakarom ragozni.
a hold, a csillag: naplopó
Az olyan érdekes, mikor álmodba beszélgetsz valakivel. Mert végülis bármit mond, azt te mondod. Érdekes akkor is, ha ez párbeszéd, akkoris ha monológ.
Mostanába sokat beszélgetek építő jelleggel álmomba és ott is mindig eszembe jut, hogy ezeket végülis én mondom magamnak, de akkor mért nem ébren jönnek ezek a gondolatok. Jójó, azzal még kibékülök, hogy álmomba jönnek, de ne múljanak el. Ugyanis...
"úton lenni boldogság. megérkezni... halál."
van blogom, de minek? Több is van szanaszét, de minek?
Mások olyan összeszedetten tudnak írni, mások meg nagyon nem…
Na azon gondolkozom napok óta, hogy menni kéne. El. Olyan hátizsákos ideodaamoda. Először vmi messzire gondoltam. Finnország. Anglia. Dehát miből? Aztán jó, akkor magyarország. Nyugati rész, Balatoni rész, ÉKH. Menni és nem lenni, nem telefonálni, hogy mi van már.
Csak ott...
